A hűtéstechnika folyamatosan fejlődik, a nagy hűtőközeg- és alkatrészgyártók rengeteg időt, energiát és anyagi forrást áldoznak arra, hogy a szigorodó jogszabályoknak és a vevői igényeknek a legoptimálisabban megfelelő berendezéseket állítsanak elő. Új hűtőközegek kerülnek forgalomba, a Daikin bevezette az R32 közeget, amit a legtöbb klímagyártó is átvett .
Turbocor
Fischer
Más gyártók egyéb irányokat próbálnak feltérképezni, a Danfoss amerikai leányvállalata olajmentes elektromágneses csapágyazású turbókompresszorral lepte meg a szakmát, míg az elsősorban fémmegmunkálással foglalkozó svájci FISCHER AG Praezisionsspindeln gázcsapágyas szintén olajmentes turbót fejlesztett, igaz ezekkel a megoldásokkal Európában ritkán lehet találkozni.
Emellett a hűtés technikai mérőműszereken is dolgozott a XXI. század evolúciója mára már nemcsak a hőmérők, hanem a nyomásmérők zöme is digitális, képes adatgyűjtést végezni, rögzíteni és folyamatában nyomon követhetővé tenni a hűtőgép üzemi paramétereit.
A nagy kihívás…
A 2016-17-ben tapaszalt 7% kvótacsökkentést 2018-ban egy 30%-os követi, így már a 2015-ös bázisévhez képest csak 63% lesz az elérhető klímagáz mennyiség!!!!
Ezzel gyakorlatilag egy olyan keresleti piac alakul ki az Unión belül, ami csak a gyártók és importőrök érdekeit szolgálja. Ahhoz hogy a csökkenő kvótákkal is üzemeltethetők legyenek a berendezések, elengedhetetlen olyan alternatív, helyettesítő hűtőközegek használata, melyek alacsony CO2 egyenértékkel rendelkeznek.
Nem egyszerű a dolog és nem is lehet egyik pillanatról a másikra lecserélni a klímagázokat. Magyarországon a berendezésekbe töltött hűtőközegek harmada R404a és ezek tömege közel fél millió kilogramm. A kiváltásokra számos alternatív megoldás áll rendelkezésre, de ezek döntő többsége jelentős kompromisszumkészséget vár el mind a berendezés tulajdonosoktól, mind pedig a szervizektől. A legnagyobb problémát a Danfoss fogalmazta meg, igen szemléletesen az alábbi grafikonnal.
Berajzolták a tűzveszélyességi vonalat, ami keresztülszeli az ábrát és így két részre osztja azt. Látható, hogy minden alacsony GWP értékű klímagáz fokozottan vagy mérsékelten tűzveszélyes. Az egyéb kategóriába sorolt ammóniát mérgezősége, a széndioxidot pedig extrém magas üzemi nyomása miatt, csak speciális esetekben célszerű használni.
A GWP nem objektív mérőszám
Ha szeretnénk egy klíma vagy hűtőrendszer környezetre gyakorolt hatását valamiféle mérőszámmal és mértékegységgel ellátni, akkor rendszerben kell gondolkozni és minden a berendezés által generált direkt és indirekt környezetterhelést CO2 egyenértékben kell kifejezni, majd ezeket összegezni. Ez a gondolatmenet vezetett a TEWI (Total Equivalent Warming Impact, Teljes Egyenértékű Felmelegítő Hatás) bevezetéséhez. A TEWI érték három részből tevődik össze,
- az életciklus alatt elszivárgott klímagáz felmelegítő hatása, CO2 egyenértékben,
- az életciklus végén nem visszanyerhető hűtőközeg hatása, CO2 egyenértékben,
- és a berendezés működése során felhasznált energia megtermelése során (az erőművek által) kibocsátott CO2.
A három összetevő arányait jól mutatja az alábbi kalkuláció:
Rendkívül látványos, hogy a hűtőközeg fajtájával kapcsolatos TEWI a és b érték, még magas GWP érékű klímagáz (R404a) esetén sem éri e az összes kibocsátás huszad részét, azaz kisebb mint 5%! Valójában a hűtők környezetterhelése elsősorban energia politikai kérdés, mert nagy mértékben a meghajtást biztosító (villamos) energia előállításának módjától függ, minél zöldebb, annál kisebb a CO2 kibocsátás.
A TEWI kalkulátor itt érhető el : http://tewi.hutogepcentrum.hu
